Ott fent a távoli fény
Égi reményt kínál
Mert valahol az éjen túl
Álomország vár
Nézd, fénye égbe repít
Hív majd a tágas tér
Ha csoda-Soha földre vágysz
A csillag elkísér
Aki másokért él
Aki gyermekként nőtt fel
Ködös álmot nem hív
Szeme könnyet sosem ejt
Csak tűr, csak tűr
A sok régi mesét nem is hallom meg már
Miért higgy,óh miért bízz?
Hisz a légbe úgyse ránt, a por mit tündér szór!
De még hív az a rég nem hallott szó
Még hív, ami szép mondd miért nem jó?
Még hív, még hív.
Kis koromban még hittem benne, hogy Csingiling figyel és ha nyitva hagyom az ablakom talán berepül és velem is játszik...
hogy én is elrepülhetek Sohaországba ahol semmi gond nincs, és sosem kell felnőnöm..
most h kezdek felnőni már nem hiszek a tündérekben...
már nem hagyom nyitva az ablakom, és tudom h Sohaország nincs...
jobbra a második csillag...
hihetetlen, és mégis milyen valóságos...
nem hiszünk benne, a gyerekek mégis látják.
Én is akarom látni... hinni akarom, hogy van egy világ ahol semmi baj nincs, csak játék az egész élet.
ha nem is hiszi senki sem, én mégis a kicsi babámnak megfogom mutatni, hogy hol lakik Csingiling, és a többiek...
hogy hol is van az a bizonyos "jobbra a második csillag"...Hogy ő is majd nyitva hagyja az ablakát, remélve, hogy a tündérek vigyáznak rá...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése