2010/04/20

eldöntöttem

A sors akkor állít minket nagy döntések elé, amikor a legkevésbé sem számítunk rá. Ilyenkor derül ki, elég bátrak vagyunk-e, hogy megváltoztassuk az életünket

***
 Néha egy vak is láthat jobban, mint az egészséges szeműek. Hiszen a lényeges dolgokat szemmel nem láthatjuk. Ezek a felszín alatt rejlenek, és csak az pillanthatja meg őket, aki megtanulta, hogyan kell látni.

***
Eldöntöttem, melyik életet választom, most már szeretném elkezdeni élni.

***

2010/04/16

a múlt öl

Tudod h szeret...
Te is mindennél jobban szereted Őt...

a gondolat viszont ott jár néha a fejedben...
a múlt sötét ködös emléke néha megjelenik az álmodban és kísért...
nem hagy nyugodni, nem hagyja h éld az életed, feledve a rossz dolgokat...
miért van ez így?

fáj igaz?
fáj arra gondolni, h akit most szívből szeretsz, és aki ugyanígy viszont szeret...
egyszer másnak mondta amit most neked..
mást ölelt ugyanígy...
mást hiányolt a szíve...
mással álmodott...
és..
mást csókolt, másnak mondta...
szeretlek örökké...


rossz belegondolni igaz?
tudom jól...

de én hiszek...
most már hiszek abban, h az emberek változnak, h tényleg van igaz szeretet...
ne gondolj te sem a múltra.
ami volt, elmúlt.
innentől ne érdekeljen ki volt vagy ki nem..
csak az h téged szeret
és próbáld meg elérni, h ne történjen meg újra az a hiba,
az a hatalmas hiba...
h egy következő lánynak mondja a bűvös szavakat

szerintem mindenki megtalálhatja az igazit..
valaki így valaki úgy, de
mindenki megszenved érte...
hidd el én tudom...
mire én rátaláltam...
azt hiszem elötte tönkretettem az életem...
vagyis azt gondoltam...
de megkaptam a vigaszt minden múltbéli dologra..

azt hiszem mondhatni, h kiérdemeltem a boldogságot... =)
boldog vagyok...
mert tudom, h megtaláltam tényleg az igaz szerelmet....
amit/akit soha nem engedek el!!

az életemnél is jobban szeretem!

nincs már múlt vagy jövő...
csak a jelen van!

2010/04/15

szivárvány a könycseppekben...


Lassan eloszlanak a felhők, megjelenik a nap mosolya, és egy gyönyörű dolog tűnik fel a sötétség után...
 

2010/04/14

in the rain


Harmadik napja már, hogy
folyamatosan sírnak a felhők..

 

2010/04/13

A végzet vörös fonala

“A láthatatlan vörös fonál azokat köti össze,
kiknek végzetében van megírva, hogy találkozzanak
függetlenül időtől, tértől és minden egyéb körülménytől.
A fonal megnyúlhat vagy összekuszálódhat,
De elszakadni sosem fog."


Egy éjjel egy fiatal fiú sétált hazafelé, mikor a holdfényben meglátta Yue Xia Lao-t. A férfi elmagyarázta a fiúnak, hogy azzal a lánnyal akit később feleségül fog venni, összekötötte a kezét egy vörös fonallal. Ezután Yue Xia Lao bemutatta az említett lányt.  A fiú révén, hogy még fiatal volt és nem akart megházasodni, egy követ dobott a lány felé majd elmenekült. Évekkel később, mikorra a fiúból férfi vált, a szülei házasságra kényszerítették.  Az esküvő napján a mennyasszony arcát elfedő leplet viselve várta őt a hálószobában. Mikor a lepel lehullt, a férfi úgy vélte, hogy a világ legszebb nőjét látja maga előtt.  Egyedül azt tartotta különösnek, hogy a lány szemöldökénél egy dísz tündökölt. Meg is kérdezte, hogy miért van ott, mire a lány azt felelte, hogy mikor még kicsi volt, egy fiú megdobta egy kővel  ami sebhelyet okozott a szemöldöke felett. Azért hordja a díszt, hogy ezt elrejtse.  A nő tehát ugyan az a lány volt, akit Yue Xia Lao mutatott be a fiúnak évekkel ezelőtt és akivel a végzet vörös fonala mindvégig összekötötte.

nem fontos hogy mindig jónak láss

rajzolnak az életünk falán,
sok az eltúlzott szabály,
nincs az, aki a szívünkbe lát.
feltépem a szobám börtönét,
tudod úgy elrepülnék,
a valóságtól elszakadnék....

Egy kék szoba közepén állva
Ahonnan nincs kijárat
A négy falat körbebámulva
Vársz egy szép nagy csodára

Hagyjon békén mindenki!
Innen már tovább kell lépni!
Hagyjatok elmenni!
Nem akarok börtönben ülni!

Hagyjon élni mindenki!
Ki akarok végre szabadulni!
Hagyjatok elfutni!
Engedjetek világot látni!

2010/04/11

Breathe

van az a pont
mikor végre elhagyom
minden baljós gondolatom
s kicsit elrugaszkodom...
súlytalanul


villámlik, dörög....

szemem lehunyom
és csak arra gondolok
vajon lelkem hol bolyong
végre tényleg ellazulok...

egy idő múlva felébredek, de már nem ebben a világban.
egy olyan helyen, ahol a vágyaid, félelmeid egyaránt megtörténhetnek.
nem szeretek álmodni...
rossz, jó történetek...
hihetetlen... mintha tényleg megtörténne...
de ha kinyitod szemed, rájössz, igazából ez a valóság...
egy hatalmas lélegzet mi felszabadít, a föld alól föl a mennyekbe hív
 
sírva ébredni...
levegőért kapkodni...
csak arra tudsz gondolni, h nem, nem igaz, nem valós...
keresed a telefonod...
hallani akarsz egy hangot...
egy hangot, ami megnyugtat..
mert ha ő beszél rájössz, h tényleg álom, h csak az ördög játszik...
cseng a telefon...
beszélni akarsz vele....
elmondani menyire szereted...
és csak Ő van neked...
Ő áll a szívedhez legközelebb...
ha mellette vagy, v akár a hangját hallod úgy érzed nem történhet baj....
én így érzem...

testem már nem görcsöl

vihar ha véget ér
a lelkem megpihen lassan tisztul az ég
valami eltört, már fújja a szél....

2010/04/06

egy parányi csoda

hazafelé a szélben...
lehajtott fej, csak a földet figyeltem..
egyszer csak
egy vékony hang egy apró teremtés...

felnézve keresem honnan is jöhet
mikor megfordultam...
egy apró baba jön felém..
a kis rózsaszín ruhájában
pici léptekkel óvatosan
figyel minden mozdulatra
az arcán fülig érő mosoly
és csak fut felém =)


apa anya sehol...
muszáj volt mellette maradnom.
"szia. hát te ki vagy pici baba?"
nem tud még beszélni
ehelyett egy hatalmasat nevetett
minden mozdulatomra és szavamra figyelt
hatalmas barna szemek, gyönyörű fekete szempillák
egy törékeny porcelán baba
alig 1 éves =)

mellette voltam kérdezgettem
de semmire nem kaptam választ.
sokkal jobbat kaptam ennél...
ami feldobta az egész estém.

hatalmas pillantásokat
és
baba nevetést...
ami olyan tiszta és igaz mint a hó...
=)

a legnagyobb kincs a világon mégsem vesszük észre...
sokszor leszidják őket, pedig semmiről sem tehetnek..
minden apró lépéssel tanulnak, a szándékaik tiszták, semmivel nem akarnak ártani
a legaranyosabb lények a világon =)

vajon majd nekem is egyszer lesz ilyen apróságom?
ez még nagyon messze van...
nem tudni mit hoz a jövő...
=)
egyenlőre elég az én pici hugicám is ^^
hatalmas kincs...=)