csak ne add fel!

Világéletemben hittem benne, hogy a nap legcsodálatosabb pillanata, amikor reggel felébredünk. Mindegy, hogy vacakul érezzük-e magunkat vagy jól, egy biztos: aznap még bármi történhet velünk! És az sem számít, ha az esetek többségében semmi különös nem történik. A lehetőség benne van a reggelekben.

Én is így ébredtem ma...

hát nem az lett amire számítottam..

Hideg a levegő...

Fúj a szél...

Rosszat sejtet...

A természet megérzi a bajt...

Miért nem mehet minden simán?

Miért kell szenvedni mindenért?

Segítség...!

fogalmam sincs mit kéne tennem....

úgy érzem el vagyok veszve...

segíteni akarok...

de hogyan?

mit kéne tennem?

v mondanom?

nem találom a jó szót...

fogalmam sincs mi lesz...

hűű ezt még leírni is nehéz =/

egyet viszont tudok....

akármi lesz vigyázok rá!

nem fogom magára hagyni soha!

mindig mellette állok...

én nem fogok neki hátat fordítani mint mindenki más!

-Gondolom tudod mit érzek.
-Nem.
-Akkor miért mondod azt,hogy megértesz?
-Mert tudom. A szívem egyszerre dobog a tiéddel és érzek mindent...

megértem...

velem is volt ilyen...

ugyanez...

tudom milyen ha azt gondolod talán sikerül és csalódnod kell...

Minden dolognak a vége, valami újnak a kezdete, és “néha azért zuhanunk a szakadékba, hogy megtanuljunk kimászni belőle.

Ez is megfog oldódni...

Nagyon remélem...

Mindent megadnék újra a boldogságáért....

Nem számít mikor jött, nem fontos, hogy nem volt mellettem a kezdetek kezdetétől. A lényeg, hogy megjelent és azóta nem hagy el. Soha nem hagyott még cserben. Én sem hagyom őt. Nagyon vigyázok rá. Hatalmas kincs az életemben. Meglehet az egész életem...